A jelenséget, hogy a has felső része a has hosszanti tengelyének közepén kitüremkedik, rectus diastasisnak nevezik. Előidézni ezt a kitüremkedést hanyatt fekve a fej megemelésével tudjuk.
Normális jelenség a rectus diastasis a fejlődő gyermekeknél és a várandós nőknél.
A kisgyermekeknél ez a jelenség többnyire magától megszűnik, ahogy a gyermek aktív lesz, mozog sokat és eleget. Legtöbbször 3 éves korukra ez rendeződik, de elég akkor specialistához fordulni, ha a gyermeknek 7-8 éves korában is észlelhető az állapot. Ilyenkor már oda kell figyelni az iskolai testnevelés órákon és a külön sport foglalkozásokon is – hogy bizonyos gyakorlatok alól felmentést kapjon (DE NEM A TELJES TESTNEVELÉS ÓRA / EDZÉS alól!), illetve egy ekkora gyermeket már könnyen meg tudunk tanítani olyan speciális gyakorlatokra, melyek erősítik a pocakját. (Ha meg mi is velük tornázunk, az mindenki előnyére válik.)
A várandósság alatt az egyenes hasizmoknak (Mm. Recti adbomini) a gyermek és a méh növekedéséhez alkalmazkodni kell és eközben elvesztik a jobb és a bal oldalon a Linea albától a húzás irányukat.
Valójában a rectus diastasist jobb lenne rectus-jelenségnek nevezni, mivel ez egy hasznos önvédelmi mechanizmusnak számít a hasűri nyomás növekedésénél és a várandós nők vena cava sokkszindrómának elkerülésére. Ehhez az egyenes hasizom a várandósság alatt gátolt állapotba kerül.
Tehát igen, normális és fiziológiás a jelenség – egy mértékig. A baj ott kezdődik, ha a hasizmok nem lesznek újra aktívak a szülés után, és az eltávolodás szélessége nem csökken 2 cm alá. Gyermekeknél, mint ahogy fent írtam már, pedig akár 7-8 éves korig is elfogadható, ha nem tűnik el a kitüremkedés, amikor a fejüket emelik.
Tőkés Renáta
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: