Pár gondolat a böjtről

Az egészséges táplálkozás, a tudatos étkezés az egészségesen erős has egyik fontos eleme! Ősz Brigitta Okleveles táplálkozástudományi szakember ír a böjtről, pocak barát megközelítéssel.

Ma van vége a nagyböjt időszakának; az egyház szerint hamvazószerdától (mely idén épp február 14-re esett) húsvétvasárnapig tart a 40 napos önmegtartóztatás.

Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy körüljárjuk a böjt témakörét; „pocakbarát”-e a böjt, érdemes-e böjtölnünk, kell-e nekünk a böjt?

Mi is az a böjt?

A böjt eredetileg teljes koplalást jelentett, ma már inkább tartózkodás bizonyos élelmiszerektől, ételektől, élvezeti szerektől, de tágabb értelemben bármilyen, „bűnös örömről” (akár a szexről, szerencsejátékról, internetről, stb.) való időszakos lemondás is ide tartozhat.

Maga a böjtölés szokása egyidős lehet az emberi kultúrával: a testi-lelki megújulás igénye, ígérete kapcsolódik hozzá.

Szinte minden vallásban megjelenik a böjt, mint hivatalos előírás, így a hívők a testi lemondás által kerülhetnek közelebb istenükhöz. illetve így készülnek fel a fontosabb az ünnepekre (gondoljunk csak a nagyböjtre vagy a ramadánra).

Manapság pedig egyre inkább az alternatív gyógyászatban alkalmazzák a böjtölés módszerét, főleg léböjt-kúrák formájában, méregtelenítő, illetve gyógyító hatást remélve tőle.

Egy kis történelem

A történeti források szerint a húsvét előtti böjt szokása a negyedik századra vezethető vissza és a hetedik századra alakult ki az általunk ismert negyvennapos formája. A böjt szabályait az egyház határozta meg; a kezdeti szigor változott az évszázadok folyamán. A legszigorúbb előírásokat követők a negyven napos időszakban naponta csak egyszer ettek, este, akkor is kerülve a húst és egyéb állati termékeket, csupán kenyeret, sót, vizet, növényi eredetű táplálékokat és esetleg halat fogyasztottak. Később a szabályok enyhültek: engedélyezett lett a napi háromszori étkezés, ám csak egyszer lehetett jól lakni. A tipikus böjti ételek közé tartoztak a halak és a tojásos ételek mellett a szárazhüvelyesek, az olajos káposzta, a korpából, erjesztéssel készített leves, a cibere vagy keszőce, a tejleves, a különböző főzelékek és tésztafélék (pl. mákos tészta), illetve az alma mellett az aszalt gyümölcsök. 

A 20. század elejére már csak hamvazószerdára, nagypéntekre és nagyszombatra korlátozódtak a szigorú előírások.

Az egyház nem csak azt írja elő, hogyan kell böjtölni, de azt is világosan lefekteti, hogy kire milyen szabályok érvényesek. Így például mentesülnek a böjt alól a gyerekek és a 60 év felettiek, a betegek, és a nehéz fizikai munkát végzők, sőt, akár azok is, akik nem tudják megoldani a böjt betartását. Lássuk be, ezek teljesen logikus előírások, hiszen a hús értékes és csak nehezen pótolható fehérjeforrás, melyre a mind a fejlődő, mind a legyengült szervezetnek, csakúgy, mint az erőteljes izommunkát végző embernek szüksége van.

Na, de van-e értelme a böjtnek?

A hosszú téli időszak alatt inkább a nehezebb, zsírosabb ételek kerülnek az asztalra, ráadásul gyakran többet is eszünk a kelleténél (hagyományosan a disznóvágások is ekkorra esnek, nem is beszélve a karácsonyi és az azt követő időszak „nagy zabálásairól”), ugyanakkor jóval kevesebb friss zöldséget és gyümölcsöt eszünk. Ha belegondolunk, ez évezredek óta így van, hiszen csak a legújabb időkben váltak elérhetővé a világ másik feléről behozott élelmiszerek (arról, hogy ez vajon jó-e, majd egy másik bejegyzésben elmélkedem…), és a különböző beltartalmú étrendkiegészítők. Néhány évtizeddel ezelőttig csak a nyáron (ősszel) eltett befőttek, lekvárok és savanyúságok, valamint a tipikus téli zöldségek biztosították a vitamin, ásványi anyag és főként a rostbevitelt. A vitaminok egy része azonban a tartósítási eljárások folyamán lebomlik, tehát télen a szervezet vitamin ellátottsága mindig is rosszabb volt, mint az év más szakaszaiban. Nincs ez másként manapság sem: a hosszú hideg hónapok során tápláltsági állapotunk romlik, s ezzel együtt emésztőrendszerünk is terheltebb. Ezért is logikus és hasznos időnként böjti napokat tartani, s ezért is tekinthető az ésszerűnek a nagyböjt.

A böjt alternatív fajtái – Fogyókúra? Méregtelenítés? Gyógyító terápia?

Nos, a böjt nem testsúlycsökkentő terápia, annak ellenére, hogy természetesen, ha hosszabb ideig alkalmazunk étrendi megszorításokat, az néhány kiló leadását is jelentheti.  A szakemberek szerint azonban hosszú távú böjtöt tartani nem ajánlott, mert amellett, hogy sanyargatjuk magunkat, jojó effektus alakulhat ki, ráadásul a huzamosabb ideig tartó táplálékmegvonás táplálkozási hiányállapotokat eredményezhet, melyek betegségek kialakulásához vezethetnek.

Szintén téves azt gondolni, hogy a böjtölés valamiféle tisztítókúra. Az egészséges szervezetnek ugyanis megvan a jól működő, saját védekező és „méregtelenítő” rendszere: a gyomor- és bélrendszer (elsősorban a bél immunrendszere és a máj enzimrendszere), a tüdő, a bőr és a vesék. Azonban drasztikus böjt esetén épp ellenkező hatást válthatunk ki, hiszen olyan anyagcsere termékek halmozódhatnak fel, amelyek károsak lehetnek az egészségünkre.

A „gyógyító” (lé)böjt-kúrákhoz elsősorban a daganatos megbetegedésekben szenvedők folyamodnak; annak ellenére, hogy semmiféle tudományos bizonyíték nincs azok hatásosságára. Sőt, az energiaszegény étrend alkalmazása gyakran csak ront az amúgy is legyengült páciens állapotán. Fontos tudni azt is, hogy egyes gyógynövények, melyek főzetét a gyógyítás szándékával a léböjt-kúrában alkalmazzák, gyengíthetik a kemoterápiás szerek hatását.

Milyen a jó böjt? Hogyan böjtöljünk?

A legfontosabb szabály böjtöléskor, hogy a vízivásról semmiképp ne mondjunk le, sőt, érdemes inkább megnövelni a szokásos folyadékbevitelt! Italaink azonban semmiképpen ne tartalmazzanak alkoholt, illetve koffeint, és a dohányzásról is le kell mondani (lehetőleg teljesen, a böjttől függetlenül!)

Szakmai körökben a háromnapos böjt elfogadott, azonban ha bármilyen betegség fennáll, mindenképp szükséges orvosunkkal megbeszélni a lehetőségeinket, mert bizonyos betegségek, állapotok fennállása esetén nem ajánlott a böjt. Ha eldöntöttük, hogy belevágunk, választhatjuk a léböjtöt, amikor főként préselt gyümölcs- és zöldségleveket iszunk egész nap, vagy ha tudjuk, hogy szilárd étel nélkül „nem működünk”, akkor a nyers étrendet is követhetjük, így csillapítva éhségünket friss zöldséggel, gyümölccsel. Ennek egyik változata a gyümölcsnap. Kezdőknek ajánlott az úgynevezett bővített nyers étrend, mely akár öt napig is tartható, és melyben engedélyezett a párolt zöldségek, esetleg teljes kiőrlésű gabonafélék, illetve héjában sült burgonya is.

Fontos, hogy bármelyik étrendet is választjuk, a böjtre a szervezetünket fel kell készítenünk. Mielőtt elkezdenénk, fokozatosan hagyjuk el a nehéz ételeket, a húsokat, állati eredetű élelmiszereket, illetve csökkentsük az elfogyasztott mennyiségeket is. A böjt végeztével ugyanígy a fokozatosság elvét követve térjünk vissza a normál egészséges(!) étrendre.

A böjt előnyei

A fenti étrendek előnye, hogy sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, illetve a nyers étrendek kiváló rostforrások. Ugyanakkor zsír-, fehérje- és kalóriatartalmuk alacsony, valamint – mivel az ételkészítési technikák nem igénylik a sózást (a nyers zöldségeket nem sózzuk, ugye?!), nátriumszegények is.  Ez utóbbi azért fontos, mert így helyreáll a nátrium-kálium egyensúly, csökkenhet a vérnyomás, megszűnhetnek az ödémák (pl. lábdagadás).

A rostok serkentik a bélmozgásunkat, ezáltal a salakanyagok is gyorsabban kiürülnek, valamint a széklet is rendeződik. Ezért aki székrekedéssel küzd, akár heti rendszerességgel tarthat pl. egy-egy gyümölcsnapot. 

Tudományos kutatások eredményei szerint a vallási böjtökhöz, illetve a fentebb ismertetett nyerskoszt-kúrákhoz (pl. gyümölcsnap) leginkább hasonlító böjtök alkalmasak testsúlycsökkentésre és a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorainak mérséklésére, azonban hosszabb ideig nem tarthatók, az állandó éhségérzet, és a jojó-hatás kialakulása miatt. Ezért böjtkúrák helyett inkább életmódváltást javasolnak.

Kinek nem javasolt a böjt?

Egészséges emberek esetében sem mindig javasolt a böjt, ezért ha várandós vagy, illetve szoptatsz, inkább ne böjtölj. Csakúgy, mint veseelégtelenség, vérképzőszervi betegségek, TBC, pajzsmirigy-túlműködés, daganatos megbetegedések esetén, vagy ha tartósan gyógyszert szedsz.  (És lásd fentebb az egyházi előírásokat! J )

Összefoglalva az eddigieket, azt mondhatjuk, hogy igen, van értelme a böjtnek, mert a kisebb adagokat tartalmazó, zsír- és fehérjeszegény étrend tehermentesíti az emésztőenzimeket termelő szerveinket. Emellett a kúra során elfogyasztott sok zöldség és gyümölcs remek rost-, vitamin- és ásványianyag forrás.

S mindez jó-e a pocakunknak?

Igen, hiszen a túlevés veszélye nem áll fenn, nem „tömjük tele” a gyomrunkat. Emellett az esetleges székrekedés rendeződik, mentesülünk az erőlködés miatti hasűri nyomásfokozódás alól. Fontos azonban megjegyezni, hogy mindenképp olyan étrendet válasszunk, amely nem tartalmaz puffasztó ételeket, illetve arra is figyeljünk oda, hogy arra érzékenyeknél egyszerre nagyobb mennyiségű gyümölcs elfogyasztása emésztőszervi tüneteket (puffadást, hascsikarást, hasmenést) okozhat a gyümölcscukor nem megfelelő felszívódása miatt. Ezért okosabb, ha gyümölcsből, gyümölcsléből is egyszerre csak kisebb mennyiségeket fogyasztunk.

Lezárásképpen egy jó hír: egyes kutatások szerint a böjt – mindegy, hogy azt vallási vagy egyéb megfontolásból tartjuk – az akaraterő erősítése által nagyobb neuron sűrűséget eredményez a prefrontális kéregben. Más szóval, egy kis „koplalás” erősítheti az akaraterőnket az élet más területeit érintő döntéseinkben is. Így a böjti időszak remek lehetőség arra, hogy függőségeinket is felülvizsgáljuk, és némi önmegtartóztatást tanúsítsunk ezekkel szemben is. (Egy kedves Kangamami például „okostelefon-böjtöt” tart… Talán megfontolandó a követése, nem? 🙂 )

Ősz Brigi

Okleveles táplálkozástudományi szakember

Okleveles Kangatrainer

Felhasznált források

– Nógrádi K. (2011). Az egészséges böjt a dietetikus szemével. http://www.origo.hu/egeszseg/20110317-az-egeszseges-bojt-a-dietetikus-szemevel.html (Hozzáférés: 2018. március 17.)

– Pálfi E. (2013). Böjt. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Táplálkozási Akadémia Hírlevél. VI. évf. 6. sz. – 2013. július. http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2013_07_bojt.pdf (Hozzáférés: 2018. március 16.)

– http://www.science20.com/science_20/blog/neuroscience_benefits_lent-87273 (Hozzáférés: 2018. március 18.)

– http://netfolk.blog.hu/2014/03/08/nagybojti_etelek (Hozzáférés: 2018. március 18.)

– https://24.hu/tudomany/2018/02/24/negyven-napnyi-szigoru-bojt-ma-is-megvan-a-haszna/ (Hozzáférés: 2018. március 18.)